Utolsó frissítés ideje: 2017. 10. 31. 13:33 
 
 
2017. November 24. ma Emma - napja
Rólunk
Hírek
HVS (2007-2013)
HFS (2014-2020)
Dokumentumtár
Képregény
Galéria
Sajtószoba
Fórum
Elérhetőség
GY.I.K.
Működési költségek
Településeink
LEADER 2013

<< Nov 2017 >>
Vas He Ke Sze Csu Pe Szo
 1  2  3  4
 5  6  7  8  9  10  11
 12  13  14  15  16  17  18
 19  20  21  22  23 24 25
 26  27  28  29  30

Hírek


Helyben tudják, mit kell s lehet tenni
(2009-01-26 13:48)

Vidékfejlesztés új lehetőségekkel, szervezeti felépítéssel és másfél milliárd forintos kerettel.

Megújulhatnak a falvak, őrizhetjük a vidék értékeit, fejleszthetjük a turisztikai tevékenységeket mikro- és kisvállalkozások alapításával, erősítésével. Többek között ezekre kínál lehetőséget a vidékfejlesztés viszonylag új rendszere, amelyben beérkeztek az első pályázatok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 3-as és 4-es tengelyében rendelkezésre álló forrásokra.



 

„ Egy olyan csapat állt össze, s tartja kézben a dolgokat, amely a kezdetektől a folyamat végéig átlátja és levezényli a pályázati folyamatot.” - Tisza András

– Kimondottan a helyi kezdeményezések és a helyi döntéshozói rendszer támogatása a célja az új mechanizmusnak. Ezt a lehetőséget megragadva 2007 nyarán indult el az a folyamat, amelyben a nagykállói és a nyíregyházi kistérség közös vidékfejlesztési közösséget hozott létre annak érdekében, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 3-as és 4-es tengelyében rendelkezésre álló forrásokra nagyobb eséllyel pályázzon, s minél több támogatást szerezzen meg a helyi vidékfejlesztési elképzelések valóra váltásához – emeli ki a Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület munkaszervezetének vezetője, Tisza András.

Egy csapat a kezdetektől a végéig

A két kistérség valamennyi települési önkormányzata mellett a civil szervezetek és vállalkozások megalakították a Helyi Vidékfejlesztési Közösséget, s ezt az irányító hatóság elfogadta, elismerte és felkérte: készítse el a helyi vidékfejlesztési stratégiát. Ez egy rendkívül felelősségteljes feladat volt, melynek végén összeállt a helyi vidékfejlesztési stratégia, s amely alapján az irányító hatóság helyi csoporttá nyilvánította a közösséget. A szabályok szerint ezt követően jogi szervezeti formát kellett felvenni, így jött létre a Nyírségi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület. Ez a folyamat vezetett el oda, hogy a közösségi térségben 1,6 milliárd forint használható fel vidékfejlesztési programok megvalósítására. Hogy milyen célokra, azt jelen pillanatban a hármas tengely vidékfejlesztési stratégiája határozza meg, de várhatóan 2009 márciusáig megjelenik a négyes tengelyre, vagyis a Leaderre vonatkozó rendelet is, s akkor a közösségi típusú feladatokra is lehet majd pályáznia a helyi szereplőknek – utal a folyamatosan bővülő lehetőségekre Tisza András.
Az egyesület tehát döntési helyzetbe került, s rendelkezik egy olyan munkaszervezettel, amely előkészíti és pontrendszerben értékeli a beérkező pályázatokat. Az egyesület elnöksége jogosult arra, hogy ezt jóváhagyja, illetve támogatási rangsort állítson fel, amelyet eljuttat az irányító hatósághoz és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Magyarán az egyesület elnöksége dönt a beérkezett pályázatok támogatásáról, s ezt a döntést akceptálja az MVH is, ha nincs szakmai és törvényi akadály.
Itt érvényesül igazából, hogy a helyi emberek illetve szervezetek döntenek a helyben született tervekről és azok megvalósításáról. Az egyesület elnöke Demendi László, aki végig kísérte az egész folyamatot: ő volt a közösség vezetője, a tervezést koordináló csoport vezetője, és most az egyesület elnökeként tevékenykedik. Egy olyan csapat állt össze, s tartja kézben a dolgokat, amely a kezdetektől a folyamat végéig átlátja és levezényli a pályázati folyamatot, így nem fordulhat elő, hogy valamit nem úgy értelmezünk, amit eredetileg kitaláltunk. Inkább az a nagy kérdés, hogy az irányító hatóság és azok a rendeletek, amelyek születnek, hogyan segítik a helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósítását. Ezekben fordulhatnak elő olyan apró részletek, amelyek ha nem harmonizálnak, gondot jelenthetnek – jegyzi meg Tisza András.

Előadáson született ötlet

Tavaly október 18-kán megjelent az a rendelet, amely alapján támogatási kérelmeket nyújthatnak be a helyi szervezetek illetve szereplők falumegújításra, vidéki értékek megőrzése, turisztikai tevékenységekre, mikro- és kisvállalkozások alapítására és fejlesztésére. A munkaszervezetnek, az egyesületnek s a HVI irodáknak az a legfontosabb feladata, hogy a helyi szereplőket segítsék abban, hogy jó pályázatokat készítsenek és nyújtsanak be, s azok összhangban legyenek a helyi vidékfejlesztési stratégiával. Első körben január 15-ig fogadták a támogatási kérelmet, s ha ezek elbírálása után marad még forrás, második esetleg egy harmadik fordulóban (májusban és októberben) újra lehet e forrásokra pályázni. Bízunk benne, hogy a támogatás valós vidékfejlesztési folyamatokat generál és konkrét programokban ölt testet a kezdeményezés. Térségünkben különösen fontos, hogy minél korábban, gyorsabban jelenjenek meg a pozitív gazdasági hatásai a másfél milliárd forint körüli összeg felhasználásának.
Fontos információ, hogy ez nem pályázat, hanem támogatási kérelem, de az elszámolás rendje a benyújtástól a döntési mechanizmuson át a monitoring tevékenységig megegyezik az egyéb uniós pályázatoknál megszokottakkal. Szigorú és következetes – strukturálisan az EU-rendszerbe és eljárásba illeszkedik. Nem könnyű pénz tehát, de ez a záloga annak, hogy jó tervek és jó megvalósítók kapnak támogatást. Magyarországon az EU-s pénzek lehívásában az agrár és vidékfejlesztési területen nem szerződéseket kötnek a pályázatírókkal, hanem közigazgatási határozatot bocsátanak ki, s ennek az az előzménye, hogy nem pályázati felhívást, hanem miniszteri rendeleteket tesznek közzé – vagyis a lehetőséget nem a pályázati felhívások között kell keresni.
Annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget minél többen megismerjék, előadás-sorozatot tartottunk az elmúlt év végén: valamennyi településre eljutva civil szervezeteket, vállalkozásokat, önkormányzatokat tájékoztattuk arról, hogy miként pályázhatnak ezekre a forrásokra. Ezekre a tájékoztató előadásokra és fórumokra felkészült szakemberek vitték az információkat, s méltán gondolhattunk arra, hogy rendkívül nagy lesz az érdeklődés. Ez helyszínektől függően változott, de összességében azt lehet elmondani, hogy kisebb volt az érdeklődés, mint amire a program nyújtotta lehetőségek alapján számítani lehetett. Ez érthetetlen, hiszen tudjuk, milyen sokan tartanak igényt támogatási forrásokra, s mégsem képviseltették magukat a tájékoztató fórumokon - miközben számos olyan alapkérdéssel sincsenek tisztában, amelyekről szó esett ezeken a találkozókon és amelyek segíthették volna a munkájukat.
Közösségünk 2009 elején újra elkezdi a tájékoztató fórumok szervezését, bízva abban, hogy nagyobb hallgatóság előtt. Jó példákkal is találkoztunk: több esetben előfordult, hogy valaki csak kíváncsiságból, konkrét elképzelés nélkül jött el, és az információkat hallva támadt ötlete, és ma már potenciális pályázó. Ez az a tipikus eset, amikor egy közösség felajánlja a lehetőséget és vagy élnek ezzel a címzettek, vagy nem - de utána senki sem hivatkozhat arra, hogy nem kapott lehetőséget, esélyt egy ötlet, egy terv megvalósításához. Mi 15 ezer szóróanyagot juttatunk el a társág szereplőinek: civileknek, vállalkozásokhoz, önkormányzatokhoz és intézményeikhez, s most újra felhívjuk a figyelmet a forrásszerzésre – kínál partnerséget a közösség vezetője.

Segítség a mikrovállalkozásoknak

A közösség egy nagyobb rendezvényre is készül: szeretné megtartani a vidékfejlesztők napját, amelyre vidékfejlesztési közösségeket hívnak
meg. Oldott, kötetlen találkozó formájában, de komoly szakmai fórummal teremtenek módot az eddigi rövid, de igen tartalmas időszak tapasztalatainak megosztására, de a résztvevők szót válthatnak azokról az együttműködésekről is, amelyek kölcsönösen segíthetik a partnerek munkáját. Minden bizonnyal felmerül majd a közös fellépés lehetőségei, erről is kicserélhetik a véleményünket, miként az újszerű vidékfejlesztési gondolkodásmódról és szemléletről is.
– A mikrovállalkozásoknál hiányt is pótol ez a rendszer, hiszen ez az a vállalkozói kör az, amelyik nehezen jut pályázati forrásokhoz és a pénzintézetektől is rendkívül szigorú fedezeti feltétekkel kap hitelt. Ez támogatási forma kimondottan a vidéken, főként a hátrányos helyzetű térségekben működő vállalkozások számára segíthet abban, hogy a gazdasági vállalkozás feltételein javítsanak, növeljék, vagy legalábbis stabilizálják a foglalkoztatást. A mechanizmus célja végső soron az, hogy a szűkebb környezetben, partneri körben javítsa az életkörülményeket. A források korábbi fejlesztések hiánypótlásaként fog megjelenni, de már a stratégia elkészítésének időpontjában láttuk, hogy a problémák kezelésében a lehetőségek és az igények összehangolása nem lesz egyszerű feladat: az 1,6 milliárd forint nem lesz elegendő a stratégiában felvetett valamennyi probléma megoldásához. A közösségnek ezért volna egy olyan célja is, hogy a munkaszervezetével nagyobb projektek megvalósítására is képes legyen, s így más operatív programok forrásaira is eséllyel pályázhasson – tekint előre Demendi László elnök.


   
Gyorslinkek


Partnerek

Magyar Államkincstár

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

HOI


Településeink honlapjai

www.balkany.hu
www.biri.hu
www.bokony.hu
www.erpatak.hu
www.gesztered.hu
www.kallosemjen.hu
www.kalmanhaza.hu
www.kotaj.hu
www.nagycserkesz.hu

www.nagykallo.hu
www.napkor.hu
www.nyirbogdany.hu/

www.nyiregyhaza.hu
www.nyirpazony.hu
www.nyirtelek.hu
www.nyirtura.hu
www.szakoly.hu
www.ujfeherto.hu


 
 
 
 
 
  2008. Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesulet - Minden jog fenntartva!  [ Impresszum ] [ Jogi nyilatkozat ] [ Adatvédelem ]
Dev by: z404